A zajszennyezés még a fák szaporodására is hatással van

Negatív hatással, de a magyarázata logikus.

Az építkezések hangja, az ipari zaj, valamint az utak és vezetékek építéséből származó zaj drámai módon megnőtt a múlt évszázad közepe óta, a biológusok pedig egyre jobban aggódnak ezek növényekre és állatokra kifejtett hatása miatt.

Egy amerikai kutatás pedig kissé meglepő eredményre jutott ezzel kapcsolatban, miután olyan új-mexikói fapopulációkat vizsgáltak, amelyek magas szintű mesterséges zajnak voltak kitéve 15 éven át:

a zajszennyezés hosszú távú kockázatot jelent a fák és más növények számára, a hatás pedig a zajforrás megszüntetése után is fennmaradhat. A konkrét vizsgálat során 75%-kal kevesebb fenyőnövendéket találtak a zajos területeken, mint a csendeseken.

Ezt követően olyan helyszíneket vizsgáltak, ahol vagy nemrég kezdődött a zaj, vagy nemrég szüntették meg a zajforrást. A szakértők arra számítottak, hogy a vizsgált boróka- és fenyőpalánták populációja helyreáll, amikor a zaj megszűntével visszatérnek a terjedésüket segítő szajkók. Ehelyett azonban hosszú távon csökkent a fiatal növények száma, mivel a szajkók nem akartak visszatérni.

A tanulmány egyik szerzője, Jennifer Phillips szerint az eredményeik rávilágítanak arra, hogy a zajszennyezés hatása gátolhatja a beporzó és terjedést segítő állatok működését a zaj megszűnte után is, mert

„a zajra érzékeny állatok, mint amilyenek a bozótszajkók is, megtanulják elkerülni az érintett területet. Időbe telik, míg ezek az állatok ismét felfedezik ezeket a korábban zajos régiókat, és nem tudjuk, meddig tart ez”.