Perdöntő lehet egy büntetőeljárásban, ugyanakkor vádlottá is válhatunk az egyre népszerűbb, autóba szerelhető kamerák miatt. A jog konkrétan nem foglalkozik velük, törvények ettől még vonatkoznak a használatukra. Ha odafigyelünk egy-két alapvető szabályra, hiányozni fog, ha nincs a szélvédőre cuppantva.

Mi is annyi, főleg orosz és ázsiai, fedélzeti kamerával készült videót mutatunk, hogy már-már azt hihetjük, ott nemcsak mindenkinek van a kocsijában kamera, de fel is vesznek vele naponta legalább egy balesetes, biztosítási csalásos, tankos jelenetet. Ez persze így nem igaz, az viszont igen, hogy egy autóba szerelt belső kamera nagyon jól jöhet vitás esetek tisztázáshoz. De legális-e egyáltalán a használata? Mi kell ahhoz, hogy bizonyíték legyen egy ilyen videó? Mikor indít nyomozást a rendőrség? Mire vigyázz, hogy ne kerülj te bajba az általad készített videó miatt? Utánajártunk.

Kevés, ha a rendőrség látja a YouTube-on

Ha valaki indexelés nélkül kanyarodik, ma már fel sem tűnik. De a büntetőfékezés, az M7-es vészsávjában kétszázzal előzés, a vasúti átjáró piros jelzésének szándékos ignorálása a nagy többségnél bőven ingerküszöb feletti, és ha van erről egy videója, azt feltölti Facebookra, YouTube-ra, elküldi portáloknak, tévécsatornáknak, a több százezer néző között pedig biztosan ott lesznek a rendőrség alkalmazottai is.

Mégsem lesz automatikusan hatósági ügy belőle.

Noha a szabálysértési törvény szerint a szabálysértési eljárás a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján is megindulhat, ez csak akkor történik meg, amikor a hatóság egy már folyamatban lévő eljárás során észlel egy jogsértést. „Abban az esetben tehát, ha a hatóság előtt nincs folyamatban lévő eljárás, akkor az nem indul meg pusztán azzal, hogy a hatóság tudomására hoznak egy jogsértést” – válaszolta kérdésünkre az ORFK Kommunikációs Szolgálata.

Marad tehát a feljelentés, amit egy neten látott videó alapján talán nem teszünk meg, de ha a saját kameránk rögzített egy olyan esetet, amelyben érintettek vagyunk, nagyobb eséllyel fordulunk vele a rendőrséghez.

Hogyan kell feljelentést tenni?

Bármelyik rendőri szervnél lehet eljárást kezdeményezni akár szóban, akár postai vagy e-papír igénybevételével elektronikus úton, de célszerű az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz fordulni. A feljelentésnek a saját adatainkon, elérhetőségünkön túl tartalmaznia kell a cselekmény helyét és idejét, az elkövetés körülményeinek leírását, ha tudjuk, akkor a forgalmi rendszámot és az eljárás alá vont személy adatait, továbbá a bizonyítási eszközök megjelölését, lehetőség szerint azokat csatolva a feljelentéshez. „A menetrögzítő kamerával rögzített videófelvétel is bizonyítási eszköz, így az elektronikusan a feljelentéshez csatolandó” – emeli ki a rendőrség. Ha a feljelentés adatai alapján a jogsértés gyanúja felmerül,

a hatóság köteles lefolytatni az eljárást.

Ami azonban még egy jó minőségű videó alapján sem egyszerű. Meghatározó jelentőségű, hogy belföldi – a magyar hatóságok csak Magyarországon elkövetett jogsértés miatt járhatnak el – és ismert legyen a pontos helyszín, „mert ez alapján ítélhető meg, hogy az adott helyen mik voltak a közlekedési szabályok. E nélkül nem állapítható meg, hogy a felvételen látható magatartás jogsértő-e.” Fontos az időpont is, mert egy jogsértés miatt eljárni és szankciót alkalmazni kizárólag akkor lehetséges, ha a jogsértés nem évült el. A dashcam-videókon ez általában látható – mivel azonban azt a felhasználó állíthatja be, önmagában még nem bizonyító erejű.

Ahhoz, hogy a felvételt a hatóság a bizonyítékként értékelje, a készítőjének – tanúként – jegyzőkönyvben kell nyilatkoznia a felvétel körülményeiről. Ha szeretné – például mert az incidens lényege épp közúti agresszió vagy fenyegetés –, kérheti, hogy saját személyes adatait az ügy irataitól külön, zártan kezeljék, és azt csak a szabálysértési hatóságnak ügyben eljáró tagja, az ügyész, illetve a bíró tekinthesse meg.

Mi is rákaptunk a dashcamre

A Miótól kaptunk néhány fedélzeti kamerát, hogy ne csak elméletben, hanem gyakorlatban is foglalkozhassunk a témával. Hamar kialakult bennünk a reflex, hogy hiányérzetünk van, ha nincs a kocsiban a kamera, már csak azért is, mert jó néhány érdekes szitut rögzített, amikor használtuk, Bodor kolléga össze is vágta szépen:

Valamennyi a Mio MiVue 792 Wifi Pro nevű kamerával készült, amely full HD minőségben, másodpercenként hatvan képkockát rögzít jó minőségben akár éjjel is, GPS-es, wifin is letölthetők róla a felvételek, vagy akár egy hátrafelé néző kamera is kapcsolható hozzá, és jelzi, ha egy fix sebességmérőhöz közelítünk. Ha akarjuk, kiírja az aktuális sebességet is – pontosabban, mint az autó saját sebességmérője –, és még számtalan módon paraméterezhető, hogy igazán az igényeink szerint működjön. Szerencsére olyan esetbe nem keveredtünk, hogy a hatóságnak kelljen vizsgálnia a felvételt, de ha így lenne, a videó minőségén biztosan nem bukna el a bizonyítás.

Megoszthatjuk-e a videót?

A magyarországi jogrend éppúgy nem készült még fel a menetrögzítő kamerákra, ahogyan az elektromos rollerekre sem, bizonyos jogszabályi rendelkezések viszont vonatkoznak a használatukra. Ezért noha kategorikus tiltás nincs – ellentétben például Ausztriával –,

könnyen előfordulhat, hogy bár szabálysértést veszünk fel vele, végül mi magunk követünk el szabálysértést a közzétételével.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának (NAIH) álláspontja szerint a 2011. évi CXII. Infotv. rendelkezései az irányadók: kamerázni szabad, de „a felvételek nyilvános megosztása személyiségvédelmi kockázatokat rejt és eljárást vonhat maga után”. Hiába gondoljuk, hogy a látványosan ügyetlen és/vagy szabálytalan és/vagy pofátlan autós megérdemli, hogy sokan lássák, mit tett, a személyiségi jogai miatt felismerhetetlenné kell tenni, tehát például

a rendszámtáblákat és arcokat ki kell takarni.

Ha nem tesszük, a jelenet alanya simán beperelhet.

A Bán és Karika Ügyvédi Társulás a fedélzeti kamerák használatának jogszerűségét vizsgáló blogposztjában még egy érdekes szempontot felvet: mivel a NAIH állásfoglalása szerint magánszemélyként csak abban az esetben nem kell betartanunk az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, ha a felvételeket kizárólag saját személyes célból készítjük el és ilyen célra is használjuk fel, tehát ezt a hatóság megszorítóan értelmezi, a használatra elvileg más szabályok is vonatkoznak:

a képfelvételek nem lehetnek túl jó minőségűek, nem rögzíthetnek folytonos mozgást, a felvételeket pedig alapvetően öt munkanapig lehet megőrizni úgy, hogy ahhoz más ne férjen hozzá.

Ennyire mereven értelmezve gyakorlatilag a menetrögzítő kamerák lényege válik semmissé, hiszen ha a felvétel gyenge felbontású, vagy nem folyamatosan rögzíti a mozgást, az alapján nem lehet majd rekonstruálni, mi történt, nemhogy bizonyítani valakinek az ártatlanságát vagy vétkességét. Abban bízhatunk, hogy esetleges vita esetén a személyiségi jognál a közérdeket – az igazság kiderítését – ítéli majd fontosabb szempontnak a bíróság, és nem visszaélésnek tekinti a dashcamfelvételt, hanem a bizonyítás eszközének.

Bajba kerülhetünk-e a saját magunk által készített videó miatt?

Igen, és nem csak mások személyiségi jogainak megsértése miatt. Megkérdeztük, hogy ha például árokba hajtunk a kocsinkkal, amelyben van kamera, a rendőrség visszanézi-e a felvételt, amiből esetleg kiderülhet, hogy gyorshajtás miatt nem sikerült az úton maradnunk. „Az eset körülményeinek tisztázásához a rendőrség mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat” – válaszolták, ez pedig a rendőr–magyar szótárunk szerint igent jelent.

Jó tudni azt is, hogy egyes országokban a miénknél jóval egyértelműbb a szabályzás: Ausztriában például tilos a fedélzeti kamerák használata, tehát ha külföldre megyünk, előtte tájékozódjunk, mert sokba kerülhet a tudatlanságunk.

Ez is érdekelhet:

(Fotó: Tóth István, videó: Bodor Tamás)

És ezt olvastad már?
Ken Block legújabb autója ez a malacrózsaszín Porsche
Budapest legközpontibb terasza úgy újult meg, hogy azonnal a törzshelyed lesz!