Amikor a sok nem elég, és kell a több, akkor a SL 65 AMG Black Series mutatja meg, milyen az, amikor túlcsordul a Mercedes-Benz.
Max Hoffmann volt az európai sportautók amerikai importőre, akinek a nevéhez a Porsche 356 Speedster sikere és a BMW 507 Roadster bukása is köthető, de az egyik legemlékezetesebb autó, amiről sikerül meggyőznie a Mercedes-Benz igazgatótanácsát, az a sirályszárnyas versenyautójuk közúti változata. Az 1954-ben megjelent Mercedes-Benz 300 SL premierjét New Yorkban tartották, azóta pedig generációról generációra hatalmasat változott. A csúcspontot pedig egyértelműen a Mercedes-Benz SL 65 AMG Black Series jelenti.
Hamar kiderült, hogy sokkal kapósabb az SL, ha sportautó helyett nyitott élményautót csinálnak belőle.
Már az 50-es évek végén megjelent a látványosabb, nyitható vászontetős SL, majd ezen a vonalon folytatták a fejlesztést generációkon keresztül. 1963-ban megjelent a csodálatos Pagoda, majd utána jött a Dallas után csak Bobby Mercedesnek hívott R107-es. Személyes kedvencem a W124-es rövidített padlólemezére épülő R129-es, mely tökéletesen kiegészítette a Bruno Sacco korszak sorát a 190-estől egészen a Bálnáig.
2001-ben a Mercedes sarkos formaterveit felváltották a lágyabb vonalak és a lekerekített fényszórók, az R230-as SL teteje pedig vászon helyett keménytetős lett. V6-os és V8-as motorok mellett V12-essel is elérhető volt a kétüléses roadster, melynek legdurvább változata a fix tetős Black Series. Ez volt az utolsó olyan SL, ami radikális változásokkal tért vissza a sportautó szerepébe.
Több mint 600 lóerővel és 4 másodperces gyorsulással az SL 65 AMG gyors, de ez nem volt elég.
Mert az SL 65-ösben a teljesítmény leginkább a kényelmet és a fölényességet szolgálja, de a Black Series már nem tengerparti szerpentint, hanem versenypályát vagy egy végtelenbe nyúló kifutót kíván. A 6,0 literes, V12-es motorra nagyobb turbófeltöltőket szereltek, átdolgozták a szívó- és kipufogó rendszert, hogy izmosabb legyen és csökkenjen a kipufogógáz ellennyomását. 670 lóerejét 5400-nál adja le, az 1000 Nm-re korlátozott maximális nyomatéka pedig 2200 és 4200 között végig bevethető.
Kétszázötven kilogrammal könnyebb a sima SL-nél a Black Series, melyhez gazdagon használtak szénszálas kompozit anyagokat és a fix tető miatt az összecsukható szerkezetet sem kell cipelnie az autónak. Mindenhol agresszívan kiszélesítették a karosszériát, mert elöl 97 milliméterrel, hátul pedig 85 milliméterrel nőtt a nyomtáv. Hatalmas diffúzor van a kipufogói között, a csomagtérfedélben pedig kiemelkedő hátsó szárny.
3,8 másodperc alatt gyorsul 100-ra az SL 65 AMG Black Serires, a végsebessége pedig 322 km/óra.
Hatalmas felnijei mögött elöl hatdugattyús, hátul négydugattyús nyergek szorongatják a féktárcsákat. Ennek az autónak minden áldott pontján látszik, hogy nagy tempóhoz tervezték, nem pedig dísznek. Ezt az autót mégsem használták sokat, 2009. június 25-én adták át első tulajdonosának egy ausztriai márkakereskedésben, azóta pedig csak 2351 kilométert tekertek bele.
Ezek után az SL visszatért az erős és kényelmes kabriózás élményéhez, a sportolást pedig átvette a Mercedes-AMG GT, szóval SL 65 AMG Black Series megmaradt csúcspontnak.
Ez is érdekelhet: