Retró nincs, összkerékmeghajtás és -kormányzás, jelentős elektromos hatótáv és egy tágas, jól összerakott, divatos SUV viszont van.

Nagyjából egy éve írtam tesztet a Renault Rafale-ról. Az a kezdőmondat ma már semmiképp nem állná meg a helyét, viszont legalább bátran megjósoltam a nyilvánvalót: „A mondat, amit nemsoká már nevetséges lesz leírni vagy kimondani, de most még igaz: a Rafale a legfeltűnőbb Renault.” A márka nagyon magára, és egy sikeresnek ígérkező útra talált: az új Renault 5-ös akkor is szerethető lenne, ha kevésbé lenne jó, a Renault 4 eggyel nagyobb méretben nyújt praktikusabb, de hasonlóan retrós modern alternatívát, 2026 elején pedig ígérkezik az olcsó(nak ígért), villanyautóként reinkarnálódott új Twingo.

Ha a csúcsmodellnek számító Rafale is ebbe a sorba illeszkedne, akkor a 25-ös vagy legalább a Safrane stíluselemeit kellene felfedeznünk rajtuk – oké, a Safrane-nak ilyenek nemigen voltak –, vagy a tényleg karakteres Vel Satisét vagy Avantime-ét, de nincs rá esélyünk, mert a Rafale egyáltalán nem illeszkedik a múltidéző modellek sorába. Ez a 21. divatjának megfelelő SUV kupé, ami az én ízlésem szerint kizárja, hogy szép legyen, a lehetőségeken belül viszont jól néz ki, és bár a fotók nem adhatják vissza, hogy a fehér fényezés matt, ezért muszáj nekem elhinni, ahogy azt is, hogy jól áll a Rafale-nak.

Volt már nálunk a típus, és nem csak annyiban különbözött ettől a példánytól, hogy azt kékre festették.

A csúcs-Renault: valószerűtlenül fordulékony, háromhengeres, kupés SUV – Rafale-teszt

Karakterrel, jó minőséggel, sok térrel és szokatlan technikai megoldásokkal szeretné megcáfolni a márka nagyautóinak sikertelenségével kapcsolatos közhelyeket a Rafale.

Alapvetően tetszett, napjaink Renault-inak menetválasztókar-megoldását kritizáltam – jó helyen van a kormányoszlop jobb oldalán, csak akkor az ablaktörlő bajuszkapcsolóját kellett volna máshová helyezni, ahogyan erre a Mercedes már réges-rég rájött –, és azt, hogy hiányzik a harmónia. A vagány formához, minőségi beltérhez, sportosra hangolt futóműhöz és a parádés négykerék-kormányzáshoz nem illik az 1,2 literes, háromhengeres turbós benzines és az elektromotor párosa.

Az a 200 lóerős alapváltozat volt, ez viszont a 300 lóerős csúcsmodell, a hangzatos nevű hyper hybrid E-Tech 4x4 300 – ez a kétféle hajtáslánc létezik. Ha valaki azért venné az erősebb Rafale-t, mert tart a kicsi, háromhengeres turbómotortól, akkor vagy az ódzkodástól kell eltekintenie, vagy a Rafale-vásárlástól, mert bizony ebben is ugyanolyan 1,2-es motor fogyasztja a benzint, bár ebben nem 130, hanem 150 lóerő a teljesítménye. Ezenkívül is van azonban lényeges különbség: ez plug-in hibrid, nem két, hanem huszonkét kilowattos a lítium-ion akkumulátora, és összkerékmeghajtású, mivel a hátsó tengelyt is egy 136 lóerős villanymotor hajtja, ez az első tengelyen lévő 68 lóerőssel és a belsőégésűvel együtt 300 lóerős rendszerteljesítményt ad ki.

A végsebessége ugyanúgy csak 180 km/óra, mint az öntöltő hibridé, a nulla–százhoz viszont 6,4 másodperc is elég, tisztán elektromos módban képes akár 105 kilométert megtenni, a gyakorlatban is számolhatunk kb. nyolcvannal. Tölteni legfeljebb 7,4 kilowattal lehet, egyenáramú töltési opció nincs.

A Rafale merevsége, futóműve és a 4Control advanced négykerék-kormányzás is sportautós erény, és a plug-in hibridnél megvan hozzá az erő is, ráadásul a hátsó kerekek is hajtanak. Halljuk, hogy mikor kapcsolódik be a benzinmotor, ezt leszámítva csak annyit érzünk, hogy az autó húz álló helyzetből elindulva, alacsony fordulatszámon, magas fordulatszámon, mindig bőven van ereje, miközben méretéhez és magasságához képest is stabil a kanyarokban is, manőverezésnél pedig sokkal kisebbnek érződik, miközben egy több mint 4,7 méteres, belül is tágas autó.

A Rafale a plug-in hibrid változatával mutatja meg igazán képességeit, és nemcsak azért, mert erősebb és dinamikusabb, hanem főleg azért, mert esetében azonosan magas szinten vannak a rendszer egyes elemei, nála nem érezni, hogy ehhez a tömeghez és futóműhöz azért kicsit több kellene. Az elsőkerekes, 200 lóerős és az összkerekes 300 lóerős változat között másfél millió forint az árkülönbség, ennyit bőven megér az erőtöbblet, a hátsó kerekek hajtottsága, a teljesen elektromos üzemben is megtehető jelentős távolság, és az, hogy ez az Rafale olyan, amilyen ezeken az alapokon lehet.

A három felszereltségi szint közül a plug-in hibridhez csak a két magasabb, az esprit Alpine és az Atelier Alpine érhető el, az összkerékkormányzást mindkettő tartalmazza sok egyéb tétel mellett. A hyper hybrid E-Tech 4x4 300 induló listaára 22,8 millió forint, az Atelier Alpine – adaptív tempomattal, parkolóasszisztenssel, 360 fokos kamerával, 21-es kerekekkel stb. – 24,3 millió forint, mindkettőre ad most a Renault négymillió forint kedvezményt.

(Fotó: Csordás Gábor)

Renault Rafale hyper hybrid E-Tech 4x4 300

  • Motor 1199 ccm, háromhengeres turbós benzinmotor + 2 elektromotor
  • Rendszerteljesítmény 300 LE
  • Végsebesség 180 km/óra
  • Gyorsulás (0–100 km/óra) 6,4 másodperc
  • Hossz/szélesség/magasság 4710/1866/1613 mm
  • Tengelytáv 2738 mm
  • Csomagtér 539–1826 liter
  • Saját tömeg 1934 kg
  • Tesztfogyasztás 6,5 liter/100 km
  • Listaár/kedvezményes ár (esprit Alpine) 22 799 000/18 799 000 forint
  • karakteres, jó forma
  • tágas utastér
  • minőségi anyagok és összeszerelés
  • ezzel a hajtáslánccal az igazi
  • a valóságban is 80 km körüli elektromos hatótáv
  • négykerék-meghajtás
  • jó futómű, zseniális összkerék-kormányzás
  • nem szerencsés a menetválasztó és az ablaktörlő-kapcsoló közelsége
Player-méter
9
Player Adventi Kalendárium Player Adventi Kalendárium
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így lehetsz te is részvényes az MBH Bankban!

Basszust a népnek! – Ezek a magyar partyhangszórók rendesen átrendezhetik a piacot

Koktélozás feszengés nélkül: ilyen Budapest legújabb komfort bárja

A Player kérdése: Befejeződött az F1 idei szezonja. Nálad ki az év versenyzője?
30% Norris
49% Verstappen
8% Piastri
1% Russell
11% Egy másik versenyző
Hirdetés