Legújabb cikkeinkért kövess minket a Player Google News oldalán is! Foci-vb 2026

Kövesd velünk a vb legfontosabb pillanatait!

Gyakorlatilag öt éve élek egy Tesla Model 3-mal. 2021 novemberében vettem át az autót. Nem azért választottam, mert azt gondoltam, hogy ez a világ legjobb elektromos autója, hanem azért, mert akkor egyszerűen nem volt jobb ajánlat. Épp akkor indult el a Tesla hivatalos magyarországi értékesítése, a legkisebb akkus Standard Range Plus 15 millió forintba került, amiből még lejött az állami támogatás is.

Azóta valamivel több mint 100 ezer kilométert mentem vele, nagyrészt Újhartyán és Budapest között. Pest megyéből ritkán mozdultam ki, tavaly például először jutottam el vele Siófokig.

A legkisebb akkus Model 3 számomra tökéletes ingázóautó. Egy igazi igásló, ami nem kér sokat, cserébe teszi a dolgát.

Szeretem benne, hogy jól fogyaszt, nálam jellemzően 18 kWh körül alakul az átlag. Tetszik a feszes futómű, a közvetlen kormányzás és az a fedélzeti rendszer, ami öt év után is az egyik legjobb az autóiparban. Közben viszont egyre többször ülök olyan elektromos autókban, mint a BMW i4 vagy a Volkswagen ID.7, és ilyenkor érzem, hogy a Teslám prémiumérzetben már nem ugyanott tart.

Éppen ezért érdekelt nagyon, hogy mit tud a Model 3 Highland. A Tesla ugyanis egyelőre nem új modellekkel válaszol a piac változásaira, hanem a meglévőket csiszolja tovább. Kisebb Tesla továbbra sincs, a Model 3 és a Model Y utódjáról sem hallani, így maradnak a frissítések.

Első ránézésre nem is tűnik soknak a változás.

Más lett az első és a hátsó lámpa, és könnyű azt gondolni, hogy ez csak egy szokásos facelift. Pedig a Highland sokkal több ennél.

Korábban a Model 3-on minden részletből az sugárzott, hogy mérnökök tervezték. A funkció volt az első, a forma csak utána következett. Most először érződik, hogy a dizájnerek is kaptak szót. Az új lámpák karaktert adnak az autónak, és szerintem továbbra is ez az egyik legszebb elektromos limuzin a piacon.

Az utastérben még látványosabb a változás. A saját Teslámon jól látszik, hogy a fabetét felett eljárt az idő. A műbőr ülések és a gumiszerű kormány már újkorukban sem voltak különösebben elegánsak. Ehhez képest a Highland szinte prémiumautónak érződik. A kormány jó fogású, az ülések szellőztethetők, kényelmesek, és az egész beltér sokkal igényesebb benyomást kelt.

Az új Tesla Model 3 Long Range nem azért jó, mert közel ötszáz lóerős.

Hanem azért, mert végre nem emlékeztet arra, hogy egy startup első igazán sikeres autója volt. Inkább olyan, mint egy autógyártó harmadik generációs terméke, amelyből az első kettő összes hibáját kigyomlálták.

És ezt vezetés közben érzed a legjobban.

A Tesla továbbra is elképesztően hatékony. Simán eljárhatsz vele 16 kWh körüli fogyasztással, miközben 4,4 másodperc alatt gyorsul százra. Jó játék, hogy úgy indul meg, mintha valaki hátulról meglökte volna a bolygót, de a mindennapokban ennél fontosabb, hogy a nagyjából 491 lóerős teljesítmény teljesen kulturáltan használható.

Én például kifejezetten szerettem Chill módban vezetni. Ilyenkor sem válik lassúvá az autó, egyszerűen csak kevésbé ideges. Autópályán ugyanúgy magabiztosan gyorsít, ha szükség van rá, és nem kell kamionok mögött 110-zel vitorlázni azért, hogy hazaérj. A 75 kWh nettó kapacitású akkumulátorral a 450–500 kilométeres hatótáv teljesen reális. Nekem ez volt az a pont, ahol először éreztem azt, hogy ezzel az autóval már sokkal nagyobb magabiztossággal hagynám el Pest megyét.

Ebben persze a Tesla töltőhálózata is rengeteget számít.

Nyugat-Európa felé indulva nem kell különösebb tervezés ahhoz, hogy egyik Superchargertől a másikig navigálva keresztülautózd a kontinenst.

A legnagyobb fejlődés azonban számomra nem a hatótáv vagy a gyorsulás volt. Hanem a komfort.

Korábban a Tesla nem erről szólt. A Highland viszont elképesztően sokat lépett előre futóműben és zajszigetelésben. Sokkal csendesebb, sokkal kifinomultabb, és végre azt az érzést adja, amit az ember egy húszmillió forint körüli autótól elvár. Miközben megmaradt az a közvetlenség és játékosság, ami miatt a Model 3-at még ma is annyira szeretem vezetni.

Persze nem minden újítás sült el tökéletesen.

Amikor a Highland megjelent, a Tesla megpróbálta elhitetni velünk, hogy nincs szükség indexkarra. Aztán kiderült, hogy az európai körforgalmak világában mégis kényelmesebb egy hagyományos kar, mint két gomb a kormányon.

Ugyanez igaz az irányváltásra is. Az autó megpróbálja kitalálni, hogy előre vagy hátra szeretnél indulni. Nálam ez nagyjából 95 százalékos pontossággal működött, a feleségemnél viszont szinte soha. Úgy látszik, az ő fejébe még a Tesla sem lát bele.

Ilyenkor a kijelzőn kell kiválasztani az irányt. Nem tragédia, de a korábbi megoldás egyszerűbb volt.

Ami viszont továbbra is zseniális, az a fedélzeti rendszer.

Öt éve nézem végig, hogyan fejlődik hónapról hónapra. Vicces visszagondolni arra, hogy az elején még programozható előfűtés sem volt, vagy hogy nem lehetett több megállós útvonalat tervezni. Ma pedig ott tartunk, hogy a rendszer gyakorlatilag mindent tud, amit egy átlagos autós elvárhat.

Ha el tudod fogadni, hogy a sebességet nem közvetlenül az orrod előtt látod, hanem a kijelző sarkában, akkor ez közel van a tökéleteshez. Talán a BMW Panoramic Visionje egy fokkal elegánsabb megoldás, de használhatóságban és gyorsaságban még mindig a Tesla az etalon.

Még mindig jó vétel?

Szinte hihetetlen, hogy a belépő Model 3 ma is 15,5 millió forint körül indul. A nagyobb akkumulátorért és a gazdagabb felszereltségért viszont már rendesen elkérik a pénzt. A Long Range hátsókerék-hajtással 18,9 millió, az AWD pedig 20,5 millió forint.

Ezek az árak ráadásul még nem igazán követték le a forint erősödését, miközben a kínai konkurensek egyre erősebbek. Előbb-utóbb a Teslának is reagálnia kell erre.

A Highland viszont pontosan abban fejlődött, amiben a legnagyobb szükség volt rá. Közelebb került a prémium konkurensekhez, miközben megőrizte azt, amitől a Tesla ennyire sikeres lett.

Ez is érdekelhet:

Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben