Ebből nem jöhetünk ki jól.
Ausztrál kutatók egy nemrég közzétett tanulmányban közölték, egy új módszerrel kimutatták, hogy
30%-kal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, ennek pedig komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára.
Ez a lassulás egyébként a vártnál sokkal korábban bekövetkezett, ugyanis egy márciusban közzétett tanulmányban még azt jósolták, hogy 2050-re lehet majd 40% körül, valamint arra is figyelmeztettek, hogy az áramlatok – amik lényegében az óceánok tüdeje – akár teljesen le is állhatnak.
A kutatásban részt vevő ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CSIRO) munkatársa, Steve Rintoul szerint
„ahhoz a gondolathoz már hozzászoktunk, hogy az Antarktisz jegének olvadása következtében emelkedik a tengerszint. De ez az új tanulmány arra is rámutat, hogy az olvadás a tenger mélyének szerkezetére és az óceánok kémiájára is hatást gyakorol”.
Ennek jobb megértését segíti, ha elmondjuk, hogy
- az oxigénben gazdag antarktiszi fenékvíz (AABW) akkor keletkezik, amikor a „sűrű” oxigénben gazdag víz nagy mélységekbe süllyed le a tengeri jégpajzsról. Ez a víz aztán észak felé mozdul el a tengerfenék mentén mélytengeri áramlatok formájában, amelyek a globális óceántömeg mintegy 40%-át teszi ki. Ez a vízmozgás hajtja a tengeri áramlatok globális hálózatát, a déli-óceáni bukókeringést, ami átrendezi a hő és a tápanyagok eloszlását, a lassulása emiatt hatással lehet a tengeri ökoszisztémákra.
- A gleccserek olvadása következtében pedig csökken annak a sűrű, oxigénben gazdag víznek a mennyisége, ami le tud süllyedni a nagyobb mélységekbe, és ezzel lassulnak a mélytengeri áramlatok.
(Forrás: Csiro, MTI, fotó: Eos.org / Los Alamos National Laboratory, nyitókép: Getty Images)
Ez is érdekelhet: