Tenerife napsütötte partjainál, Santa Cruz szomszédságában magasodik egy 22 emeletes betonkolosszus, ami a hetvenes évek óta hirdeti az emberi megalománia és a bürokrácia teljes csődjét. A Hotel Añaza nemcsak a modern urbexesek és vakmerő bázisugrók kedvelt zarándokhelye lett, de egyben a sziget legkellemetlenebb tájsebe is, amit több mint száz rejtélyes német tulajdonos miatt képtelenek lebontani.
A történet egészen 1973-ig nyúlik vissza, amikor egy német beruházó óriási ötlettel állt elő: egy monumentális, Y-alakú apartmankomplexumot álmodtak meg közvetlenül az óceánpartra. A tervek szerint a gigantikus épület 741 apartmannak adott volna otthont, amelyeket üdülésijog-rendszerben értékesítettek volna, mintegy 900 társtulajdonos bevonásával. A munkálatok gőzerővel el is kezdődtek, és mindössze két év alatt felhúzták a brutális, 22 emeletes vasbeton szerkezetet, amely csaknem 40 ezer négyzetméteres alapterületével teljesen uralta a partvonalat. 1975-ben azonban a pénz elfogyott, a munkagépek leálltak, a német cég pedig felszívódott, magára hagyva a félig kész betonszörnyeteget.
Parkour, bázisugrás és halálos csapdák
Az elmúlt öt évtizedben a Hotel Añaza teljesen eggyé vált a pusztulással, az idők során pedig a sziget egyik legveszélyesebb illegális játszóterévé alakult. Miután a hatóságok képtelenek voltak lezárni a hatalmas területet, a romos épületet megszállták az extrém sportok szerelmesei. Világszerte nézett parkour-videókat forgattak a korlátok nélküli lépcsőházakban, a legbátrabbak pedig bázisugró platformként használták a legfelső szinteket. A kalandvágy azonban súlyos árat követelt: az épületben számos súlyos baleset történt, többek között egy halálos tragédia is, amikor az egyik látogató a mélybe zuhant, egy másik fiatal pedig két emeletet zuhanva szenvedett maradandó sérüléseket a nyitott liftaknák és leszakadt födémek között.
Száz német tulajdonos és az eurómilliós kérdés
Joggal merül fel a kérdés: miért áll még mindig ez a monstrum egy ilyen prémium üdülőhelyen? A válasz a bürokrácia útvesztőjében rejlik. A spanyol törvények szerint a bontás költségeit a tulajdonosoknak kellene állniuk, ám a hetvenes évekbeli adásvételi szerződések nem tartalmazzák a vásárló cégek valós elérhetőségeit. A hatóságok hiába próbáltak hivatalos leveleket küldeni a különböző ingatlankezelőknek, kiderült, hogy a tulajdonjog több mint száz, mára szinte felkutathatatlan német magánszemély között oszlik meg. Bár Santa Cruz városa ultimátumot adott és megindította a kisajátítási eljárást a felhalmozott adótartozások miatt, a becslések szerint akár 1,8 millió euróra is rúgó bontási költségek, valamint a szerkezetben található esetleges azbeszt felmérése a mai napig hátráltatják a megoldást.
(Fotók: Getty Images, Wikimedia Commons)
Még több Tenerife:
Ez is érdekelhet:
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben




