Ilyenkor nem egy mesebeli lényről fantáziálnak.
A légiutas-kísérők nemcsak az utasok biztonságáért és kényelméért felelnek a fedélzeten, hanem egy titkos nyelvet is használnak egymás között. Mindezt azért, hogy diszkréten adjanak át információkat a gépről vagy az utasokról anélkül, hogy bárkit megsértenének vagy pánikot keltenének vele.
Ha azt hallod, hogy a személyzet „sellőről” beszél, akkor nem egy mesebeli lényről fantáziálnak. A kifejezést szlengként használják azokra az utasokra, akik a kelleténél több helyet foglalnak el:
például szétterpeszkednek az ülésen, vagy több ülésre pakolják a kézipoggyászukat.
Szakértők szerint ilyenkor érdemes ellenőrizni, hogy éppenséggel nem mi magunk vagyunk-e az említett a személyek. Ha igen, egyszerűen és gyorsan oldjuk meg ezt a szitut.
A titkos kódok persze nemcsak humoros vagy kényes helyzetek kezelésére szolgálnak, vészhelyzetekben is fontos szerepük van. Például egészségügyi problémák esetén a személyzet olyan kódokat használhat, mint a „300-as kód” vagy az „Angyal”. Ezek a kifejezések lehetővé teszik, hogy a légiutas-kísérők és a pilóták nyugodtan, pánikkeltés nélkül koordinálják a megfelelő lépéseket. Egy nyílt bejelentés ugyanis könnyen félelmet vagy zavart okozhatna.
Fontos azonban tudni, hogy ezek a kódok nem mindenhol egységesek, légitársaságonként, sőt akár személyzetenként is eltérhetnek.
Érdekesség, hogy még a „VIP” megjelölés sem mindig pozitív. Bár elsőre hízelgőnek tűnhet, a személyzet gyakran ironikusan használja azokra az utasokra, akik túl sok figyelmet követelnek, vagy megnehezítik a munkájukat.
(Forrás: Mirror, fotók: Unsplash)
Ez is érdekelhet:
Ezért ülnek a kezükön a légiutas-kísérők
Mármint a gépen.
Légiutas-kísérők vallanak: titokban elfogadják a borravalót?
Egyre gyakrabban felröppenő téma ez.
Miért hívjuk feketedoboznak, ha nem is fekete a repülőgépek feketedoboza?
Mindenki hallott már a feketedobozról, de azt talán kevesen tudják, miért hívják így, és hogy igazából még csak nem is fekete.
