Szabadságot a mellbimbónak, a seggluknak, a sunának és a pélónak is! Hardcore pornót az Instára, análszekciót a TikTokra, trendingeljen a #cumshot hashtag a Twitteren! Nem tökmindegy már?
A 63 éves Madonna a minap kiakadt, mert az Instagram törölte néhány képét, amin kivillant az énekesnő mellbimbója. Fogta hát magát, és ismét fellőtte a képeket a platformra, ezúttal kis szívecskékkel kitakarva az érzékeny részeket, a sorozat mellé pedig írt néhány sort, amit nemigen tesznek zsebre az Insta szigorú cenzorai.
A sztár egyébként teljesen jogosan kérdezi fel a platformot, hogy miért is törlik azokat a képeket, melyeken kivillan egy mellbimbó, amikor az Instagram szó szerint hemzseg a szoftpornó tartalomtól. „Mintha ez lenne a női test egyetlen része, amit szexualizálni lehet” – írja, és ezen a ponton nehezen lehetne vele vitatkozni. Az Insta úgy néz ki, mintha az OnlyFansen kamera előtt dugó és masztizó (ex)pornósok kihelyezett tagozata lenne, így nem igazán világos, kit és miért akar megvédeni a szigorú algoritmus pont a kivillanó mellbimbóktól.
Amikor augusztusban Pedro Almodóvar filmjének plakátját törölték, mert azon egy tejtől csöpögő mellbimbó volt látható, az alkotók felháborodása nyomán a poszter végül visszakerült, az Instagram pedig bocsánatot kért. Elmondták, hogy mivel a Madres paralelas című mozi plakátján a mellbimbó megjelenítése művészeti célokat szolgál, ezért nem esik a tilalmas kategóriába. Kérdés, hogy ki dönti el, hogy egy teljesen meztelen nőről készült kép, melyen a mellbimbó is látszik, erotikus, így tiltott, vagy művészi, így nem tilos, esetleg egyszerre erotikus és művészi, mely esetben az Instagram komor tekintetű cenzorának elkezdhet sercegni a homlokán az izzadtság.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az a helyzet, hogy a cenzúra első lépcsőjeként használt automatizmus ezt nem tudja eldönteni, ellenben egy bimbót vagy egy nemi szervet tökéleteshez közelítő pontossággal képes felismerni. Emiatt az Instagram fejesei – mivel humán erővel képtelenség ellenőrizni a platformra egy másodperc alatt felkerülő több gigabájtnyi adatot – megúszósra vették a mutatványt, és arra programozták a gépi szűrőt, hogy ha ezeket az objektumokat észleli, nemes egyszerűséggel tiltsa le a képet a francba: mellbimbó, ánuszrózsa, vagina, pénisz, illetve még néhány további gusztustalanság, melyek letiltásáért kivételesen tényleg hálásak lehetünk.
És akkor itt jön be a kérdés, amit Madonna is feltesz: miért pont a mellbimbó? Mintha a bimbi lenne a vörös vonal a művészet, az erotika és a pornográfia között. Egy mellbimbó látványa ugyan kinek árt, amikor ugyanott ilyeneket is látni?
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Egy felnőtt ember persze tudja, melyik polcra kell tenni ezeket. Az Instagram egy igen tekintélyes része kapudrog a hardcore pornóhoz, ami csak azért rohadt veszélyes, mert ez az alkalmazás egészen biztosan ott van egy olyan tizenéves telefonján, aki még nem biztos abban, mit akar kezdeni a szexualitásával, simán csak nem akar kimaradni semmiből. Ő rosszabb esetben innen tanulja meg, milyennek is kellene lennie egy igazi nőnek.
Lehet, hogy csak én gondolom így, de szerintem előbb-utóbb törvényszerűen értékválsághoz vezet, ha egy társadalomban valaki csak azzal milliomos lehet, hogy visszaveri a fényt, most pedig pontosan ezt a világot éljük. Ehhez képest a valóságshow-k nyomán kialakuló trashceleb-kultusz kismiska, hiszen az ezekben összerakott kamusztárokról jobb esetben mindenki tudta, mennyit érnek. Most kiugrott pornósokból és prostituáltakból, rosszabb esetben az értékteremtő foglalkozást szexmunkára cserélő hétköznapi emberekből lesznek milliomosok, az ilyen sztorikat ráadásul a média rendszeresen az önmegvalósítás eszméje, meg „Az én testem, az én döntésem” típusú feminista frázisok győzelmeként felöltöztetve dörgöli az orra alá mindenkinek, aki még mindig tanárként, rendőrként vagy lelkészként keresi a kenyerét.
A #MeToo ébredése után mindenki arról beszélt, hogy a férfiak évszázadokig tárgyiasították a női testet, ezért jött a felmentősereg, az újhullámos feminizmus egyik sarokkövéül szolgáló tanítás, mely szerint minden nő szabadon rendelkezhet a saját teste felett, melynek le kellett volna váltania a rendszerszintű hímsovinizmus mérgező dogmáit. A toxikus légkör azonban nem ment sehova. Tessék csak megnézni, hova jutottunk:
a nagy ráébredés után az internet 2.0 vezérnőstényei szexuális véglényekként végezték.
Nem kell nagyon mélyre merülni, hogy kiderüljön, merre tart a fejlett országok Z generációi számára lassan a közösségi médiára szűkülő valóság. Elég felmenni a legnépszerűbb videomegosztó alkalmazásra, a TikTokra, ahol a legmenőbb csajszik legtöbbször megtekintett videói nagyjából ennyit tudnak:
@theconnelltwins✨ #foryou#twins#fyp#fypamerica#trend#coming2america♬ Originalton - dailylok
Igen, ezeket nevezzük ma mindennemű irónia nélkül influenszereknek, tartalomgyártóknak, akik fiatalok százezreinek szolgálnak példaképül, miközben egy-egy ilyen kép vagy videó feltöltését több órányi sminkelés, filterezés, photoshoppolás, száz meg száz kukázott próbálkozás szegélyezi. A testük feletti önrendelkezést túláradó exhibicionizmussal és a talmi szépség kultuszának felállításával kiteljesítő nők így nevelnek ki egy generációt, akik felnőtt életüket kóros önértékelési problémák kereszttüzében lesznek kénytelenek leélni.
Szóval Madonna jól látja, nem a mellbimbó az Instagram legnagyobb baja, és épp ezért nem is ennek kellene eldöntenie, mi kerülhet a közösségi média fogyasztóinak orra elé. Van azonban valami, amiben hatalmasat téved. Az Instagram cenzúrája elleni eszmefuttatását ugyanis így folytatja:
Hálás vagyok azért, hogy képes voltam megőrizni az ép eszemet négy évtizednyi cenzúra, szexizmus, életkor miatti diszkrimináció és nőgyűlölet közepette.
Az ageizmust, a szexizmust és a nőgyűlöletet okolni azért, mert nem mutathatja meg a mellbimbóját az Instán, tökéletes bizonyítéka annak, hogy az énekesnő teljesen vak a valós problémára, ami egyébként ott van az orra előtt. Az OnlyFans esete rá a legjobb példa. Ez a platform ugyanis annak idején azért indult, hogy különböző alkotóművészeknek teremtsen bevételi forrást azzal, hogy a munkáikat előfizetés ellenében nézheti meg a közönség. Az oldalon néhány hónap alatt elkezdtek megjelenni a szexmunkások, majd a pandémia alatt annyira berobbant a biznisz, hogy jelenleg ez a legnagyobb fizetős pornószájt a világon.
A tömegeket csak addig érdekli a művészet, amíg ingyen kapják, de ha megnézhetnek egy modellt, aki naponta legalább két órán keresztül a punciját mutogatja, százezreknek fog kinyílni a pénztárcája. Egy valós igény ellen felesleges lenne lázadni. A gond nem is ezzel, hanem a jelenség normalizálásával van. Azzal, hogy a közösségi média segítségével a Madonnához hasonlók fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy minél több emberhez jusson el a hamis szépség kultusza. Fura lehet egy férfimagazin hasábjain erről olvasni, de ahogy az OnlyFans, úgy a Player sem tolakszik tizenévesek arcába.
Madonna viszont elvtársnőivel karöltve pontosan ezt teszi.
A legszomorúbb pedig, hogy pont neki ott lenne a kezében az eszköz és a hatalom, hogy a saját testük és lényük elfogadására tanítsa a felnövő generációt, ő azonban jobban hisz a plasztikai sebészetben, a Photoshopban és a filterekben, mint a természetességben gyökerező testi és lelki egészségben.
Az Instagram kényszermegoldása, hogy a bimbónál húzza meg a vörös vonalat, épp azért született, hogy valahogy megvédje a legsérülékenyebbeket a hozzá hasonlóktól, míg az emberiség az internet 2.0 felfedezése okozta sokkból magához nem tér, és el nem veti végre a hamis bálványokat.