Niels Bohr élete végéig annyi sört ihatott ingyen, amennyit csak akart, ráadásul mindezt otthona kényelmében.

1922-ben Niels Bohr első dán fizikusként elnyerte a Nobel-díjat („az atomstruktúra és az ebből eredő atomi sugárzás vizsgálatában tett szolgálataiért”), aminek odaítélése után olyan meglepetésben volt része, aminek feltehetően elég sokan örülnénk:

A Carlsberg sörgyár ugyanis egy olyan házat ajándékozott Bohrnak, amely közvetlenül a koppenhágai sörfőzdéjük mellett állt. A házat egy cső kötötte össze a főzdével, hogy a fizikus egész hátralévő életében ingyen ihassa a Carlsberget.

Niels Bohr elmélete szerint a középen elhelyezkedő atommag körül meghatározott energiaszinteket képviselő körpályákon keringenek az elektronok. A héj gerjesztésekor az elektron egy külsőbb, nagyobb energiájú pályára ugrik át, majd – mert ez az állapot instabilnak tekinthető – egy vagy több lépésben visszaugrik eredeti pályájára, kisugározva a gerjesztéskor felvett energiát. Ezzel magyarázható a vonalas színkép keletkezése. A Bohr-modell számos fizikai jelenséget megmagyarázott, miközben komoly hiányosságai voltak, és a hidrogénnél bonyolultabb atomokra már nem is lehetett kielégítően alkalmazni.

Niels Bohr (1885. október 7. – 1962. november 18.)

Persze a cég nemcsak elismerés gyanánt jutalmazta meg a nemzeti büszkeséggé váló Bohrt, a Carlsberg ugyanis alapvetően támogatta a tudományt: például volt egy saját laboratóriumuk is, ahol a jobb sörfőzéshez szükséges technológiával kísérleteztek, illetve 1916-ban támogatásukkal hozták létre Koppenhágában – Bohr számára – az Elméleti Fizikai Intézetet, az atomfizika és kvantumelmélet nemzetközi központját.

A dán fizikus közismertségére és a nagyközönség fizika iránti viszonyára jellemző, hogy állítólag azt írták róla: „az ismert labdarúgó, Niels Bohr” Nobel-díjas lett.

A cikk apropóját egyébként az adta, hogy Bohr napra pontosan hatvanhárom éve hunyt el.

(Forrás: Forbes, Wikipédia, MTI, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Ez történne az emberi testtel, ha szkafander nélkül lépne a világűrbe

Nem teljesen az, mint ahogy a filmeken ábrázolják.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így fogták el az amerikai fegyveres erők Venezuela elnökét, akit az ágyából rángattak ki

Meglepő hatással van a Földre a Mars

Súlyos civilizációs problémát old meg ez a zseniális emberetetőgép

A Player kérdése: Szerinted 2026-ban az AI még inkább az életünk része lesz, mint eddig?
40% Igen, újabb robbanásszerű előrelépést várok.
51% Igen, de nem hiszem, hogy lesz igazán nagy változás.
9% Lecseng az AI-láz, kevesebbet fogjuk használni.