A Kia népautó-gyanús kisméretű elektromos crossoverét, az EV2-t már január elején bemutatták a brüsszeli autószalonon, március végén Lisszabonban viszont vezetni is lehetett, és az árát is megtudtuk.

Kezdjük is az utóbbival: ez a Kia belépő modellje az elektromos autózásba, air felszereltséggel és alap akkupakkal 12 millió, ami állami támogatással akár 8,4-re is lefaragható. A másik véglet az amúgy is csak „long range” akkuval elérhető GT-Line kivitel 16 millióért, de persze extrákkal erre is rádobhatunk még egy-másfél milliót.

Az ár nemcsak nekünk fontos, de a Kiának is, minthogy ez kulcsfontosságú a kifejezetten az európai igényekhez hangolt EV2 tényleges népautóvá válásához.

Kérdés, mit jelent a nép ebben a koncepcióban?

A másfél napi próbaút tapasztalatai alapján az EV2 leginkább

• fiataloknak szól, legfeljebb egy gyerekig,
• vagy két, maximum óvodás gyerekkel,
• joviális pároknak, akik leginkább kettesben furikáznak békésen,
• és bárki számára második autónak.

A markáns SUV külseje a mokány orral, a magas övvonallal és széles fenékkel megosztó lehet. Másfél nap nem volt elég eldöntenem, hogy robusztus, kedves vagy vagány kisautó ez, talán mert függ attól is, milyen szögben nézzük, és milyen színben rendeljük. Világoskékben (Frost Blue) egyértelműen cukibbnak tűnik, a zöldesszürke Morning Haze semleges, a bordós Magma Redben egy kis méregzsáknak tűnik, míg az alapszín Penta Metalban határozottnak és öntudatosnak. Minden vevő kiválaszthatja az önkifejezésére alkalmas színt a tíz (a GT-line esetében hét) közül.

Mi meg egyszerűen megkaptuk a Morning Haze-t a kettő közük a hosszabbik, egész napos tesztre; a tengerhez ez is jól passzolt, és egyébként is zömmel belülről nézegettük.

Belül barátságos, gyorsan megszerethető, könnyen kezelhető az EV2, aminek enteriőrje ráadásul ismerős lehet a modellsorozat többi tagjából. A „mélyszürke+vászonbézs” verzió kifejezetten kellemes, de nincs gond a sima mélyszürkével és vegán bőr opcióval sem. Valahogy furcsán megnyugtató, hogy a márka következetesen alkalmazza a pár éve bevezetett dizájnnyelvet, elvégre így még a vadiúj modell is ismerős már az első pillanattól kezdve.

Külön jó pont az elektronikusan állítható vezetőülés és a deréktámasz (ami csak az air felszereltségből hiányzik), így minden alapvető kényelmi/beállítási eszköz adott a vezetéshez. Állíthatóak a hátsó ülések is, de itt azért az autó 4060 milliméteres hossza megmutatkozik: bár a hátsó üléssor előrébb húzható, hogy nagyobb, 403 literes legyen a csomagtér, ebben az esetben a hátsó ülés legfeljebb pakolásra használható.

Akárhogyan is nézzük, ez kompromisszum.

Ha pedig marad az eredeti pozíciójában a hátsó sor, akkor is inkább rövid távú utakra kényelmes, a csomagtartó pedig kifejezetten pici, nem is annyira literben mérve, hanem egyszerűen csak a gyakorlatban. Egy átlagosnál alig nagyobb, de még fapados-kompatibilis hátizsák megtölti a csomagtér felét, ezért mondjuk, hogy ez egy bizony max. egygyerekes kocsi. És ezen nem segít érdemben az elöl lévő 15 literes plusz tárhely sem.

Ám ha a vevői, családi igényekkel mindez szinkronban van, akkor remek választás lehet az EV2, akár négy-, akár ötüléses változatban.

Nemcsak a beállítások során áll kézre minden, de vezetés közben is komfortos az autó. A harckocsi méretűre duzzadt SUV-k korában sok autó kifejezetten kényelmetlen eleinte a szűk városi utcákon, a még szűkebb, félhomályos parkolóházakban vagy egy tengerparti város szertelenül kanyargó útjain. Lisszabonban mindhárom kategóriából jutott, és egyiknél sem éreztük, hogy aggódni kellene akár a Kia, akár a saját idegrendszerünk állapota miatt.

A legtöbb autót meg lehet szokni, de még jobb, ha erre nincs szükség; kicsit olyan érzés volt az EV2-t terelgetni, mint találkozni valakivel, akiről hamar kiderül, hogy jól kijövünk majd egymással.

És ez így is történt: a Setubal felé tekergő szerpentineken nem piszkált mindenféléért, nem okozott váratlan, kezelendő helyzeteket, nem éreztük, hogy meg kellene állni pihenni.

Egyedül az éberséget figyelő rendszer tűnt túl szigorúnak: ha csak egy gondolattal tovább maradt a tekintetünk a visszapillantón vagy a műszerfalon, esetleg az utastársunk felé fordultunk, máris pittyegett és villogtatta a szemikont.

A futóművel kapcsolatban túl sok tapasztalatot nem szereztünk a télen nem szétfagyó, normális minőségű portugál utakon; a szórványos fekvőrendőröknél úgy tűnt, a rugózása lágy, hosszú, enyhe lecsengéssel. Ízlés dolga, nyilván azt ki kell majd tapasztalni, milyen pontosan egy-egy viharverte hazai szakaszon.

Könnyen kezelhető műszeregység is (két 12,3 colos képernyő, közöttük pedig egy 5,3 colos a klíma kezelésére), jó pont, hogy gyors- és fizikai gombok is segítenek elérni a legfontosabb funkciókat.

A navit ellenben szokni kell, igaz, miután tudatosítjuk, hogy a jelzett távolságok a vártnál gyorsabban leperegnek, hamar ráérzünk.

Márpedig a navi fontos az elektromos autóknál, mert saját magának számolja a hátralévő hatótávot és az aktuális fogyasztást.

A fogyasztás nálunk nagyjából megegyezett a gyárilag megadott 15,1 kWh-val, bár Lisszabon jelentős részén 30-cal, utána meg 70-nel kocoghattunk csak, a hegyekben pedig annyira kanyarog az út, hogy már nincs is szükség táblákra.

A standard, 42,2 kilowattórás akku 308-317 km hatótávot biztosít, a 61 kilowattórás long range 413-453-at (WLTP, vegyes üzem), ami tarthatónak tűnik. Nagyon nem tudtuk nyúzni az EV2-t, de mivel országút és némi autópálya is kijutott, nevezhetjük vegyes használatnak a tesztünket. Mindkét akkumulátort 22 kilowattal tölthetjük, és mindkettő 30 perc alatt jut 10-ről 80 százalékra egyenáramú töltőn.

A Kia hangsúlyozta, hogy a vetélytársaknál jóval kevesebb hatótávot veszít az EV2 kemény téli körülmények közt: ez 25 százalékot jelent a sarkkörön, -30 Celsius-fokban végzett teszteken.

Remek társ lehet, ha...

Felénk mostanában ilyen tél nemigen volt, így hát nem kételkedünk az EV2 hétköznapi használhatóságában. Illetve ezek szerint immár nem a hatótáv, nem a kényelem, és nem a dizájn a kulcskérdés, hanem – ebben az esetben – a helykínálat.

Afelől azonban nincs kétségünk, hogy aki a fenti célcsoportokba tartozik, és egy jól meghatározott célra választja ki ezt az autót, az nem fog benne csalódni, sőt nagyon is klassz társa lesz a mindennapokban.

(Fotók: a szerző, Kia)