Hirtelen zavarba ejtően sok lett a kínai autó körülöttünk Európában. Nem egyszerű áttekinteni, mi micsoda ebben a dömpingben, de azért megpróbáljuk.

Amitől az európai autóipar évek óta tart, bekövetkezett: az elektromos mobilitási hullámmal megérkezett a pozícióikat már valóban veszélyeztetni képes kínai autók áradata is. És kínai autók alatt már nemcsak a kínai tőkével megtámogatott vagy felélesztett régi európai márkák modelljeit kell értenünk (Volvo, MG), vagy egyes Kínában készülő nyugati modelleket (európai piacos Teslák, Dacia Spring), hanem új, nálunk eddig ismeretlen kínai brandeket is. Ezeket gyűjtöttük össze ebben a kínaiautó-határozóban.

Aiways

A magyar piacon még nem próbálkozott, de Nyugat-Európában már két éve jelen van a 2017-ban alapított Aiways. A komplikált tulajdonosi hátterű, főként kínai állami autóipari nagyvállalatok birtokában lévő márka újszerű értékesítési módszerekkel próbálkozik: Németországban az Euronics elektronikai üzlethálózatnál lehet megrendelni a kocsikat.

Aiways U5: elektromos kompakt crossover. 204 lóerős motorja az első kerekeit hajtja
Aiways U6: az U5 szedános-kupés változata, 218 lóerős, szintén az első kerekeket hajtó villanymotorral
Az Aiways két, jelenleg elérhető modelljéről itt írtunk bővebben.

BYD

A BYD Auto (Build Your Dreams – Építsd az Álmaid, esetleg Álmaidat Építjük, nem pontosan tudni, mire gondolt a költő) egy mindenféle haszonjárművet, szállítóeszközt készítő nagy kínai multi autós üzletága. Bár a magyar utakon alig-alig találkozhatunk a márka autóival, buszokkal annál inkább, sőt: a BYD elektromos buszait még gyártják is nálunk, Komáromban. A BYD elektromos teherautói is megvásárolhatók már Magyarországon. A márka piaci súlyát mutatja, hogy tavaly ez a cég volt a világ negyedik legnagyobb elektromosjármű-gyártója. Az európai piacon (hol máshol, mint Norvégiában) már megjelentek a BYD személyautói is. Jelenleg három modell szerepel a kínálatban: az Atto3, a Tang és a HAN.

BYD Atto3: elektromos kompakt crossover, 204 lóerő, elsőkerék-meghajtás
BYD Han: elektromos felső-középkategóriás limuzin, 516 lóerő, két motor, összkerékmeghajtás
BYD Tang: elektromos hétüléses SUV, 516 lóerő, két motor, összkerékmeghajtás
A BYD kocsik európai megjelenéséről és az egyes modellekről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Dongfeng

Lenyűgöző választékkal támad már Magyarországon is a a Dongfeng, a nagy kínai állami autóipari kvartett egyik tagja. (Náluk készül az általunk is próbált Dacia Spring is.) Nyolc személyautó, köztük két tisztán elektromos kocsi szerepel a magyar katalógusban, dollárban megadott árakkal. A modellek erősen identitászavarosak; más-más piacokon más-más néven forgalmazzák őket. Van, amelyik nevet, van, amelyik két nevet, van amelyik számot, és van, amelyik alfanumerikus kódot (esetleg mellé nevet is) kapott. Megnevezésükben néha szerepel a gyártó is az almárka mellett, ráadásul van Dongfeng-modell, ami Huawei márkanév alatt is fut...

Seres 3: elektromos szubkompakt crossover, 160 lóerős motorja az első kerekeket hajtja
Seres SF5: egy vagy két elektromos motorral, akár kiegészítő benzines hatótávnövelővel is készül ez a kompakt crossover, amely Huaweiként is kapható, akár 551 lóerővel
Voyah Free: nagyméretű elektromos SUV (4,9 méter hosszú), két elektromos motorja 680 lóerőt küld a kerekekre
Fengon 5: benzines kompakt kupé-crossover, 1,5 literes, 137 lóerős turbós benzinmotor, elsőkerék-meghajtás
Dongfeng DF6: a Nissan Navara testvérmodellje, 2WD vagy 4WD változatban rendelhető pickup, 163 lóerős, 2,3 literes dízelmotorral, hatfokozatú kézi vagy nyolcfokozatú automata váltóval
A Seres 3-ról itt, a Voyah Free-ről itt írt bővebben a Player.

DR Automobiles

Az állami tulajdonú Chery jelenleg Kína csupán kilencedik legnagyobb autógyártója (a Wikipedia szerint), Európában az első nagy hódítók egyikeként viszont már régóta találkozhatunk termékeivel. Ők még nem északon, hanem délen támadtak, amikor 2006-ban egy olasz vállalkozóval együttműködésben elindították a DR Motor nevű márkát, amit ma DR Automobilesnek hívnak. (Nehéz nem kiérezni némi áthallást a DS Automobiles irányából.) Kezdetben bumfordi, egyes, Európában rég ismert típusokra erősen emlékeztető, ám olcsó autókat árultak; ezek a kocsik máig nagy számban futnak Olaszországban, és az olasz használtautó-kínálatnak is jól látható méretű elemét képezik. Jelenleg az alábbi négy, olaszországi összeszerelésű, CNG-üzemre felkészítve is kapható SUV szerepel a márka hivatalos olasz, spanyol, francia és bolgár újautó-piaci kínálatában:

DR 4.0: 4,3 méter hosszú kis SUV, 1,5 literes szívó benzin vagy kettős üzemű, benzin-CNG motorral, 114 vagy 116 lóerővel, fronthajtással, kézi váltóval (a kínai Chery Tiggo 5x nevű modell enyhén átdizájnolt változata)
DR 5.0: 4,3 méter hosszú kis SUV, 1,5 literes szívó benzin vagy kettős üzemű, benzin-CNG motorral, 114 vagy 116 lóerővel, fronthajtással, kézi vagy fokozatmentes automata váltóval (szintén a Chery Tiggo 5x az alapja)
DR F35: 4,43 méter hosszú szubkompakt SUV, 1,5 literes turbómotorral, 154 vagy CNG-üzemmel 149 lóerővel, fronthajtással, kézi vagy duplakuplungos automata váltóval. Eredetije a Chery Tiggo 7
DR 6.0: 4,5 méter hosszú kompakt SUV, 1,5 literes, négyhengeres turbómotorral, 154/149 lóerővel, benzin vegy benzin-CNG kettős üzemmel. Fronthajtás, fokozatmentes automata váltó

Geometry

A semmiből érkező Geometry a Geely óriásvállalat új brandje. Ez a cég egy kínai milliárdos, Li Shufu tulajdona, a Geely a Lynk & Co, a Proton, Lotus, Zeekr és még több más autóipari márka birtokosa, valamint tizenkét éve a Volvo anyavállalata. A Geometry Norvégiában lépett be Európába, és hamarosan megjelenik a magyar piacon is. Az utakon, pláne a magyar utakon egyelőre még nemigen találkozhatunk a márka egyelőre egyetlen európai modelljével, de ha mégis egy ilyet látnál, akkor tudd, hogy az az:

Geometry C: kompakt villanyautó, 204 lóerős villanymotorja az első kerekeket hajtja

(A cikk tetején a nyitókép is egy Geely: az EX3 kis crossover, amely jelenleg csak a kínai piacra készül.)

JAC

A részben Volkswagen-érdekeltségű márka egyszer már majdnem elérte Magyarországot: egy időben Ausztriában a határ mellett bukkantak fel olcsó és egyszerű, de csinos kis elektromos autói egy kereskedésnél (erről ma egy döglöttnek tűnő Facebook-oldal tanúskodik), ma pedig mintha Svájcban próbálna valaki valamit kezdeni a branddel. A JAC-nak Kínában számos modellje van, benzines is, elektromos is, de Európában, addig is, amíg ideérnek (ha ideérnek) ezek, esetleg az e–S2 jelzésű kiskocsival vagy az E–JS4-gyel futhatunk össze az utakon, vagy akár a használtautó-keresők kínálatában:

JAC e–S2: elektromos kisautó, 114 lóerős motorral, fronthajtással
JAC E–JS4: elektromosszubkompakt crossover, 193 lóerős motorral

Lynk & Co

A fura nevű márka a Volvót is birtokló Geely tulajdona, egyetlen modelljük is a svéd-kínai együttműködés gyermeke. Fura az értékesítési modell: az autót, bár meg is lehet venni, 95%-ban bérleti konstrukció keretében vitte haza az a több mint százezer német, svéd, spanyol, francia, olasz, belga vagy holland ügyfél, aki eddig megkívánta. (Ezeken a piacokon volt eddig jelen a márka a kontinensen.) A fantáziadúsan Lynk & Co 01 nevű autó a Volvo XC40 platformtársa, és nem tisztán elektromos, hanem konnektorról is tölthető hibrid.

Lynk & Co 01: szubkompakt crossover, 1,5 literes, háromhengeres benzines turbómotorral és egy villanymotorral, a hibridben 197, a plug-in hibridben 261 lóerős rendszerteljesítménnyel. A PHEV-változat villanymotorja 81 lóerős, ami korlátozott dinamikára elég tisztán elektromos üzemmódban
A Lynk&Co 01 gyakran látható kínai autó Nyugat-Európa útjain, a kocsiról itt írtunk bővebben.

MG

Az egykori brit sportkocsi-márka emblémája ma már kínai tömegmodellek orrát és kormányközepét díszíti. Az MG brand a kínai állam tulajdonában lévő, 1955-ben alapított SAIC (Shanghai Automotive Industry Corporation), a kínai autóipari big 4 legnagyobb vállalatának tulajdona. Az MG-nek Magyarországon is van hivatalos importőre, sőt: már kiterjedt szalon- és szervizhálózata is. Huszonkét hazai kereskedésben lehet megnézni, kipróbálni a jelenleg itthon kapható modelleket, a benzines és elektromos hajtással is készülő ZS-t és a plug-in hibrid EHS-t.

MG ZS: kompakt crossover, 1,5 literes szívó vagy 1,1 literes turbó benzinmotorral, 106 vagy 111 lóerővel
MG ZS EV: elektromos kompakt crossover, 177 lóerős motor, fronthajtás
MG EHS, plug-in hibrid kompakt crossover, 258 lóerős rendszerteljesítmény, fronthajtás
MG5 Electric: elektromos kompakt kombi. 154 vagy 174 lóerős villanymotor, elsőkerék-meghajtás
MG4 Electric: elektromos kompakt autó, 170 lóerő, hátsókerék-meghajtás
Az MG modellek szuperképessége, hogy kiváló az ár-érték arányuk. Szeptember elején kelt cikkünk az itthon kapható modellekről és áraikról többé-kevésbé még most is aktuális, ide kattintva lehet meglepődni azon, hogy még a mai elszállt autóárak mellett is kapni ilyen tudású kocsikat ennyiért.

Nio

A mindössze hat éve létező márka az első pillanatoktól kezdve valamiféle Tesla-gyilkos dolognak indult. A Nio sosem olcsó, elérhető villanyautókat akart gyártani: ütős dizájnra, high-end technikára és intenzív marketingre alapozva a kezdetektől a klasszikus prémiummárkákat és villany-startupok elitjét fenyegeti. Első modelljük, az 1360 lóerős, kerekenként egy-egy motoros EP9, amely 2017-ben új rekordot autózott a Nürburgringen, valószínűleg nem gyakran jön majd velünk szembe az utakon – tudomásunk szerint tizenhat példány készült belőle, és egyik se kapott rendszámot sehol a világban. A Norvégiából idén délre induló, autóit a dán, svéd, német és holland piacon lízingkonstrukcióban értékesítő márka polgáribb modelljei viszont egyre gyakrabban tűnnek fel az európai forgalomban.

Nio ET5: a kompakt és a középkategória határán billegő elektromos négyajtós kupé, két motorral, 480 lóerős rendszerteljesítménnyel
Nio ET7: felsőkategóriás elektromos szedán, két motorja 655 lóerős rendszerteljesítményt produkál, összkerékmeghajtású
Nio EL7: csaknem öt méter hosszú elektromos SUV, 655 lóerős rendszerteljesítménnyel, két motorral, összkerékmeghajtással. A modell értékesítése jövő januárban indul Európa egyes piacain
Nio ES8: 6 vagy 7 üléses elektromos SUV, két villanymotor, összkerékmeghajtás, 534 lóerő
A Nio ET5-ről itt, a Nio ET7-ről itt írtunk bővebben, és az EC6-ról is hírt adtunk már, de ez a modell egyelőre még a márka norvég kínálatában sem szerepel az elérhető vagy akár előrendelhető kocsik között.

Polestar

A nemrég új életre kelt márkát még 1996-ban hozta létre a Volvo versenytechnológiai partnere. A Polestar brand érdekes módon csupán 2015-ben került az akkor már (2010 óta) a kínai Geely birtokában lévő Volvo érdekeltségébe, hogy azután kezdetben Volvóra emlékeztető stílusú, mára már attól teljesen elszakadó, önálló típusnéven forgalmazott elektromos autók készüljenek a sarkcsillagos emblémával. Bár a Polestar tőzsdei cég, részvényeinek csak 49,5 százaléka van a Volvo tulajdonában, fejlesztőközpontja pedig Svédországban működik, autóipari értelemben ez is kínai márka, Kínában készülő modelljeinek itt a helye ebben a határozóban. Európa tizenkilenc országában van jelen hivatalosan a Polestar – nálunk még nincs, de szürkeimportos kocsikat már itthon is lehet kapni.

Polestar 1: plug-in hibrid túrakupé, 609 lóerős rendszerteljesítmény, összkerékmeghajtás
Polestar 2: elektromos középkategóriás négyajtós kupé, egymotoros, 231 lóerős, fronthajtású vagy kétmotoros, 408 lóerős, összkerékmeghajtású technikával
A legújabb Polestar a nemrég bemutatott 3-as, de ilyennel még nem találkozhatsz az utakon, mert a gyártása, forgalmazása csak jövőre kezdődik.

Xpeng

Ekszpengnek kell ejteni. A 2014-ben született cég a Nióhoz hasonló stratégiát követ. Ők is Norvégiában törtek be Európába egyelőre két valóban létező modellel, de már az Xpeng is vesz fel rendeléseket a svéd, holland, dán piacokon.

Xpeng G3i: a csúnyácska és sokakat kényelmetlenül erősen a Teslákra emlékeztető G3 ráncfelvarrt változata egy szubkompakt elektromos crossover, 197 lóerős villanymotorja az első kerekeket hajtja
YXpeng P7: középkategóriás elektromos szedán, egy vagy két villanymotorral, 266 lóerővel a hátsó tengelyen és esetleg további 163-mal az elsőn
Már rendelhető a méretben a két első európai modell közé illő P5 is, amelyről itt írtunk bővebben.

Wey

Az 1984-ben alapított Great Wall Motor jelenleg Kína nyolcadik legnagyobb autógyártója. A vállalat többször szerencsét próbált már Európában, kalandorvállalkozás jelleggel az előző évtized derekán még Magyarországon is megjelent pár próbarendszámos pickup az akkori kínálatból. A Great Wall később stratégiát váltott, és éveken át önálló prémiummárka alatt mutogatott egy nagyjából Lexus RX-méretű hibrid szabadidő-autót. A napokban pedig forgalmazás is megindult; a Wey Coffee 01 német ára 55 900 euró. Egyelőre tehát még nem hemzsegnek a magántulajdonban lévő Weyek az európai utakon, mégis megemlítem a márkát és az első ténylegesen piacra kerülő, Európának szánt modellt ebben a válogatásban, mert már én is többször találkoztam vele, sőt: ültem is benne a legutóbbi müncheni mobilitási kiállításon.

Wey Coffee 01, 4,87 méter hosszú SUV, kétliteres turbómotorral és 150 lóerős villanymotorral, 476 lóerős rendszerteljesítménnyel, összkerékmeghajtással

Kis kínaiautó-határozónk korántsem teljes. A hatalmas kínai autóipar oly sok évtizednyi csendes építkezés után, a korábbi  kisebb-nagyobb európai bevezetési kudarcokat követően most, az elektromos mobilitási tranzíciót és az autóipar, autóipac egyéb technológiai és gazdasági átalakulásait kihasználva brutális energiával kezdett terjeszkedni, a gyártók és a márkák kommunikációja, üzleti stratégiája pedig öntörvényű és átláthatatlan. Szóval ha valahol Európában jön szembe egy szép, új kínai csoda, és nem szerepel a fenti listában, bocsánatot kérünk: ahogy a dolgok állnak, bármikor felbukkanhat egy-egy új modell, akár komplett új márka is a kontinensünkön. Mozgalmas idők ezek, és erős a gyanúnk, hogy nemcsak mi, hanem a klasszikus európai autógyártók se fogták még fel igazán, milyen elsöprő erejű keleti áramlatra kell – vagy kellett volna – felkészülniük hazai piacaikon.

És ezt olvastad már?
Hihetetlen állapotban bukkant elő a franciák büszkesége
További cikkeink a témában