A Veyron zsenialitása előtt tiszteleg a Bugatti legújabb egyedi alkotása

Két évtizeddel ezelőtt a Bugatti Veyron átírta az autóipar szabályait, 1001 lóerős teljesítményével, 400 km/óra feletti végsebességével és a szupersportautók világában addig ismeretlen kifinomultságával megteremtette a hiperautók kategóriáját. Az ennek emlékére megalkotott F.K.P. Hommage igazi mestermű, egyszerre tiszteleg az eredeti Veyron szelleme és a zseniális mérnök, Ferdinand Karl Piëch előtt, aki mindezt lehetővé tette.

A Veyron története nem Molsheimben, hanem egy japán szuperexpresszen kezdődött, ahol Ferdinand Karl Piëch felskiccelte azt a forradalmi W-elrendezésű motorkonstrukciót, amely később a Bugatti reneszánszának alapjává vált. A Volkswagen-konszern elnökeként Piëch már korábban bizonyította mérnöki zsenialitását a Volkswagen egyedi VR-motorjainak fejlesztésével, a Golfba kerülő VR6-ostól kezdve a Passatokat és Bentley-ket hajtó W8-as és W12-es motorokon át egészen a négy turbófeltöltős W16-ig.

A W16-os motor a helykihasználás csodája. A hengerek rövid és széles sorba rendezésével a mérnökök egy jellemzően egy méter hosszú erőforrást 64,5 centi hosszúra zsugorítottak, ez tette lehetővé a Veyron figyelemreméltón rövid, 2,7 méteres tengelytávját. Mindez az összkerékmeghajtással és a szinte tökéletes súlyelosztással olyan hiperautót hozott létre, ami éppoly kulturált volt, mint amennyire elsöprő erejű.

Piëch olyan ember volt, aki a lehetetlenre nem akadályként, hanem kihívásként tekintett, és a Bugattival kapcsolatos elvárásaiból nem engedett.

Időtálló dizájn, kortárs technika

Amikor a Veyron koncepcióautóként az 1999-es tokiói autószalonon bemutatkozott, a fiatal Jozef Kabaň által, Hartmut Warkuß irányítása alatt tervezett formájával radikálisan eltért az addigi szuperautóktól. Míg a kategória korábbi képviselői jellemzően a Gandini által kitalált, előredőlő ék alakú formát követte, addig a Veyron inkább hátrafelé dőlt, és így egyszerre nemes és magabiztos volt. Most már azt is tudjuk, hogy Bauhaus-hatású formája rendkívül jól öregedett, és két évtizeddel később is kortársnak hat.

Mindennek megünneplésére itt az F.K.P. Hommage, amely a Mistral alapjára épül, és a Chiron Super Sport változatában bemutatott 1600 lóerős motort kapta meg, amely a 480 km/órás sebesség átlépésével végül beteljesítette Piëch sebességgel kapcsolatos ambícióit. A motor a W16-os fejlesztésének csúcsát képviseli, négy turbótöltővel, továbbfejlesztett töltőlevegő-hűtővel és a megnövelt nyomaték kezelésére képes, megerősített sebességváltóval. A Bugattinál biztosak benne, hogy Piëch büszke lenne erre a konstrukcióra.

Még a fényezése is fejlettebb

Finom, mégis jelentős fejlődésen ment keresztül dizájn. Megtartotta a Veyron hátrafelé dőlő tartását és lejtős övvonalát, de az egyetlen alumíniumtömbből mart, patkó alakú hűtőmaszk jobban simul a karosszériába. Szélesebbek a fényszórók, nagyobbak a légbeömlők, amivel modernebb lett a Bugatti hiperautója, és ez a kerekek megnövelt méretére is igaz. Az elöl 20 colos, hátul 21 colos kerekekre a Michelin legmodernebb technológiájával fejlesztett abroncsok kerültek, hogy bírják az eredeti Veyronhoz képest is jelentősen megnövelt teljesítményt.

Sokat fejlődött a fényezési technológia a Veyron bemutatása óta eltelt húsz évben, és az F.K.P. Hommage hasznát is veszi ezeknek az újításoknak.

A különleges vörös fényezés elkészítésénél egy ezüst alumínium alaprétegre került a vörös árnyalatú lakkréteg, és ez olyan mélységet és háromdimenziós hatást kölcsönöz, ami csak az autót körbejárva tűnik fel. A hagyományos fekete festék helyett feketére színezett, látható szénszálas elemek biztosítják a kontrasztot, ehhez a lakkba kevertek tízszázaléknyi fekete pigmentet.

Ilyen lenne a tökéletes Veyron

A gyűjtői autók világában mindig egy típus első és utolsó példányai a legjelentősebbek. Amikor Frank Heyl, a Bugatti jelenlegi dizájnigazgatója a márkához érkezett, akkor a Veyron lehetséges továbbfejlesztésének terveit vázolta fel, és bár ezek a projektek végül soha nem valósultak meg, Heyl szerint olyan érzés volt számára, mintha Piëch látta volna, hogy egy nap szükség lesz rájuk. A dizájner biztos benne, hogy ha még itt lenne, hogy lássa a valóra vált koncepciót, akkor egyetértene, hogy ez a lehető legméltóbb tisztelgés a Veyron előtt.

Az F.K.P. Hommage belseje még a legutóbbi W16-os Bugattik, a Chiron és a Mistral után is újdonságnak számít. A Bauhaus-stílusú kormánykerék egy teljesen egyedi, tömör alumíniumtömbből mart középkonzolhoz csatlakozik, a Veyron kizárólag bőrrel bevont utasteréhez képest pedig érdekesség a Párizsban szőtt nemes szövetkárpit, amit a Chiron utódjaként bemutatott Tourbillonnal vezettek be. A műszerfalra a leendő tulajdonos kérésére egy Audemars Piguet Royal Oak Tourbillon került, ötletes önfelhúzó mechanizmussal.

Ferdinand Karl Piëch a vérbeli mérnök volt, aki mindig elvárta, hogy autóiban a legújabb és legfejlettebb technológia kapjon helyet.

A Chironhoz képest is továbbfejlesztett műszaki tartalmával az F.K.P. Hommage teljesíti ezt az elvárást, méghozzá a Veyron időtlen formájába csomagolva. A Bugatti ezzel megmutatja, milyen lenne a Veyron, ha ma készítenék el, és leendő tulajdonosán kívül más is megcsodálhatja majd, az egyetlen példányban létező autót ugyanis kiállítják majd az idei párizsi Rétromobile kísérőrendezvényén.