Kína ugyan rohamléptekkel tör a világ autógyártásának élére, de az európai autóknak még mindig nagy a presztízse náluk. Az európai gyártóknak pedig éppen ezért nagyon is megéri külön modelleket fejleszteni a világ legnagyobb autópiacára. Mutatunk egy tucat olyan típust, amit európai gyártó kínál, de nálunk teljesen ismeretlenek.
Audi A7
Rögtön az első autó furcsa választásnak tűnik, hiszen A7-est nálunk is forgalmaz az Audi, de nem ezt. Az európai A7 Sportback tulajdonképpen az A6 kupéformájú testvére, de mivel a kínai vevők különösen vonzódnak a limuzinokhoz, ezért lépcsőshátút faragott belőle az Audi. A karosszériája 5,08 méter hosszú, 11 centivel hosszabb az A7 Sportbacknél, a tengelytávja is tíz centivel nőtt. A keret nélküli oldalablakok megmaradtak, és a hűtőmaszk is egyedi a kínai A7-esen, amit 340 lóerős, háromliteres V6-os benzinmotorral gyártanak.
Audi Q6
Az Audi már dolgozik egy Q6 e-tron névre keresztelt elektromos autón, de most nem arról lesz szó. A kínai piacra szánt Q6-os az Audi eddigi legnagyobb szabadidő-terepjárója, 5,1 méteres hosszával nagyobb a Q8-nál, de még a hatalmasnak tartott Q7-nél is. Nem is ezeknek az alapjára épül, hanem egy jóval olcsóbban gyártható platformra, 231 és 300 lóerős négyhengeres és V6-os benzinmotorral, a dizájnján pedig főleg oldalnézetből látszik, hogy nem európai ízlés szerint készült, már csak ezért sem lenne sikere nálunk.
BMW 1-es Limousine
Az Audi és a Mercedes már egy ideje kínált lépcsőshátú változatot az A3-ból és a CLA-ból, mire a BMW is belépett ebbe a kategóriába a 2-es Gran Coupéval. De nem ez volt a bajor márka kompakt sorozatának első szedánja, hiszen már 2016-ban megjelent az 1-es Limousine, kizárólag a lépcsőshátú autókért rajongó Kínában. A kínai BMW pedig azzal is megelőzte az európai kínálatot, hogy amikor nálunk még a hátsókerék-hajtású szériát lehetett kapni, az 1-es szedánja már akkor elsőkerék-hajtású volt, ugyanis az X1-es és a 2-es Active Tourer alapjára épült.
BMW i3
Még nagyobb a különbség a kontinensek piacai között az i3 esetében, hiszen ezen a néven éppen akkor futott ki a BMW népszerű elektromos városi kisautója, amikor bemutatkozott a kínai i3. A képeket nézve egyértelműen látszik, hogy a 3-as sorozat elektromos hajtású változatáról van szó, amit logikus volt i3-nak hívni akkor is, ha ez az elnevezés egy teljesen más koncepció szerint épült modellt jelöl. A 11 centivel nyújtott tengelytávú, 4,87 méter hosszú szedán hátsó kerekeit 286 lóerős elektromotor hajtja, amivel 6,2 másodperc alatt gyorsul százra.
Citroën C3
Európában már 2002 óta kínálja a barátságos gombócformájú kisautóját a Citroën, a C3-nak jelenleg a harmadik generációját lehet kapni. Kínában pedig a C3 sem ugyanaz, mint nálunk, az ottani modell az eleve olcsónak szánt szedán, a C-Elysée alapjára épül, tulajdonképpen annak ferdehátú változata, 4,26 méteres hosszával nagyobb is az európai C3-nál. A legújabb divat szerint persze crossover stílusú autóról van szó, 1,2 és 1,6 literes benzinmotorokkal, és mivel a kínai vevőknek készült, C3L néven lépcsőshátú változatot is faragtak belőle.
Citroën C6
A kétezres években bemutatott C6-ost eredetileg az XM utódjának szánták, ahhoz hasonlóan extravagáns formájával és páratlan komfortjával kívánt hódítani. Nem sikerült neki, 2012-ben utód nélkül szűnt meg, hogy aztán a nevét pár évvel később elővegyék Kínában. A két centi híján öt méter hosszú kínai C6-nak a méretén kívül nincs sok köze az európaihoz, egy sima négyajtós szedán, ami ugyanarra a platformra épül, mint a C5 Aircross, és a berendezése is onnan érkezik. Nem csoda, hogy Európában inkább a nála izgalmasabb C5 X-et forgalmazzák.
Fiat Ottimo és Viaggio
Európában már a gyártása vége felé közeledett a 2007-ben bemutatott Bravo, amikor Kínában 2012-ben bemutatkozott a lépcsőshátú Viaggio, majd a ferdehátú Ottimo. A két modell dizájnja a Fiat torinói stúdiójában készült, nem csoda, hogy első pillantásra a Bravo folytatásának tűnik, mégsem lett túlságosan emlékezetes. A műszaki alapokat az Alfa Romeo Giulietta adta, akárcsak a jobb sorsra érdemes Chrysler 200 és Dodge Dart számára. Két jó év után a kínai eladások is jelentősen visszaestek, ezért 2017-ben mind a két modell megszűnt.
Ford Escort
Nagyot váltott a Ford, amikor a Focus érkezésével nyugdíjba küldte a hatvanas évek óta használt Escort nevet, de nem tűnt el teljesen, 2014-ben ugyanis újra elővették egy olyan modellhez, amit a kínai vevőknek szánnak. Az új Escort a második generációs Focus alapjára épül, csakis 4,63 méter hosszú lépcsőshátú karosszériával, és a legújabb ráncfelvarrása óta egyre inkább hasonlít is a Focusra. Nem csoda, hiszen a Focus egyszerűbb, olcsóbb alternatívájának szánják az Escortot, amit kizárólag 1,5 literes, 122 lóerős benzines szívómotorral kínálnak.
Peugeot 408
A 407-es után egy időre megszakadt a Peugeot négyes sorozata, amikor 2010-ben bemutatták az 508-ast, de idővel folytatták a számozást, még ha nem is Európában. A kínai piacra készült 408-as nem más, mint a 308-as lépcsőshátú változata, ami a legújabb modellfrissítéssel megkapta a jelenlegi 308-as dizájnját és i-Cockpit műszerfalát, de műszakilag továbbra is az előző generációra épül. A kavarodást fokozza, hogy 408-asként közben egy teljesen új crossovert is bemutatott a Peugeot, amit Kínában ezért 408X-ként fognak árulni.
Škoda Kodiaq GT
Még mindig hódít a szabadidő-terepjárók közt a kupéforma divatja, de ha van olyan típus, amiről nem gondoltuk volna, hogy lesz csapotthátú változata, akkor a Škoda Kodiaq az. Pedig a cseh márkánál éppen ilyen modellt terveztek Kodiaq GT néven, még ha csak a kínai piacra is. A kínai testvér egy pár centivel rövidebb és alacsonyabb az európai modellnél, és mivel a Kodiaq sportos alternatívájának szánják, ezért csak a 2.0 TSI-vel lehet kapni. Kínában egyébként a kisebb Kamiq sem ugyanaz, mint amit nálunk forgalmaznak, és annak is készül GT változata.
Volkswagen Bora
Régi ismerősünk a Bora, amit a kilencvenes évek végén mutatott be a Volkswagen a Vento utódjaként, majd pár év múlva a Jetta vette át a helyét. De nem Kínában, ahol kevésbé szerencsés ráncfelvarrásokkal tovább folytatódott a gyártása, még mindig a négyes Golf alapjain. 2018-ban aztán a Bora is megkapta a Volkswagen legújabb moduláris platformját, és formás limuzint faragtak belőle, amivel még az európai piacon is meg tudnánk barátkozni. Szintén érdekesség, hogy a Jetta közben önálló márka lett a kínai piacon, a Seat két SUV-jét kínálja saját dizájnnal.
Volkswagen Lamando
Kínában annyira mennek a szedánok, hogy a Volkswagennek szinte beláthatatlan kínálata van belőlük. A hagyományos vonalat képviselő modellek, mint a fent említett Bora, vagy a nálunk Jetta néven ismert Sagitar, nemrég egy egészen új stílusú alternatívát kaptak. A 4,78 méter hosszú, látványos kupéformájú karosszériájával, keret nélküli oldalablakaival a Lamando akár az Arteon kisebb testvére is lehetne. Persze a szabadidő-autók Kínában is hódítanak, a Volkswagen abból is kínál egy tucatot, ott még a Tiguannak is van kupéváltozata.
A Kínának szánt modellek közül melyiket látnád a legszívesebben az európai utakon?
Ez is érdekelhet: